4.rész Mért szeretem őt ennyire?

Amikor reggel fel keltem a kezemet azonnal a nyakláncomhoz emeltem.Eszembe jutott a tegnapi nap és amit ő  mondott nekem.
"Csak azt akarom,hogy tudd mindennél fontosabb vagy nekem."
Már ettől zavarba esek.Tudom,hogy számára én egy kis butus kislány vagyok,akinek hiányzik pár foga elől és pöszén beszél,akinek puszit kell adni ha el esik.Soha nem leszek érett felnőtt nő a szemébe,soha.
Pedig mindennél jobban akarom,szeretem őt!Az életemnél is jobban.Ha választanom kéne,hogy élek tovább vagy meg mentem őt.biztos azt választanám,hogy őt mentem meg.Álom szép amikor át ölel és a fülembe suttog csupa szép dolgokat.A nyaklánc amit a kezembe tartottam mindig rá fog emlékeztetni,még ha nem lesz velem akkor is.
-Szeretlek!-suttogtam 
Lucky fel emelte a fejét.
-Téged is!-mondtam neki-De őt mindennél jobban.
Fel ültem és el kezdtem fonni az vékony fürtömet.Lucky közelebb kúszott hozzám.
-Na mi az éhes vagy?-kérdeztem
Rám meresztette a barna szemét,ami annyira hasonlított Derekéhez.
Mért emlékeztet minden rá?Mért szeretem ennyire őt?
Lucky közbe be mászott az ölembe.
-Na gyere keresünk valami kaját!-mondtam neki és el indultunk
Lucky már most engedelmeskedik minden szavamra és követ soha nem bolyong el.Mivel tudja,hogy én vagyok a gazdája.Ki mentem a konyhába és el kezdtem kereskélni neki kaját,de el fogyott a kutya táp,mivel tegnapra vett csak kaját az én drága szerető"apám".Hát ezért adott nekem ennyi pénzt!
Nem érdekel én nem érdekel én nem megyek el kaját venni neki,majd kap mást!
Fel túrtam a hűtőt és találtam egy kis májkrémet és fel vágótat ami legalább 1 hetes.
-Tessék szépségem!-mondtam és be raktam a tálkájába és vízet is öntöttem neki a vízes tálkájába.
Amikor meg ette a kajáját rá csatoltam a pórázt és el vittem sétálni.Hiába csatangol el itt muszáj fel raknom.Hagytam,hogy ő vezessen én csöndbe mentem utána.Valaki le ugrott mellém.Bambie.
-Jaj a szív rohamot hozod rám!-mondtam neki
-Bocsi csak meg láttalak és gondoltam ide jövök hozzád!-nevetett és meg ölelt
Bambie hiába vámpír,mégse nagy képű mint Meredith.Ő kedves és aranyos és ő a legjobb barátnőm.
-Milyen szép nyaklánc?Csak nem tegnap kaptad?-mondta
-De!
-Most mért pirultál el?Csak nem tőle kaptad?-kérdezte
Bambie tudta mit érzek Derek íránt.Ő az egyetlen meg persze Lucky de ő nem sokat számít e téren.
-De!
-Nagyon szép!
-Hát persze,hogy szép!
Bambie égnek emelte a szemét.
-Nem jössz  be?-kérdezte
-És Lucky?-kérdeztem
-Hozd őt is,nem esik baja!-mondta
Végül bele egyeztem,fel kaptam Luckyt,hogy biztonságba legyen.Miközben tudtam,hogy meg tudja védeni magát,hisz arra van teremtve,hogy ő védjen meg engem nem fordítva.
Be sétáltunk a szállásukra.Ami egy nagy fehér épület volt 2 emelete és hatalmas szobái voltak,mindegyik vámpírnak saját szobája volt.Alúl volt egy hall rész ahól volt több kanapé és egy kávézó asztal ahol tudtak pihenni.
Amikor be léptünk Phobe és Will épp hallba ültek és valami papírt írtak,Meredit és Adam a lépcsőn ültek.Amikor be léptünk mind ránk néztek.
-Itt a kedvenc emberünk!-mondta Adam
Igen ilyen szívélyesen fogadnak engem a többiek.Adam hírtelen mellettem termett.
-Ki ez a kis csöppség?-nézett Luckyra
-Ő Lucky.-mondtam
-Aranyos.-mondta Meredith imádattal
-Meg fogod?-kérdeztem
-Szabad?
-Persze.
Ő azonnal ki kapta a kezemből.
-Na és mit csinálsz itt?-kérdezte Phobe
-Bambie mondta,hogy jöjjek.-válaszoltam
-Na gyere,addig vigyáznak Luckyra  amíg mutatok neked valamit.-mondta és meg ragadta a kazan
Pár perc múlva már a felső folyóson voltunk.Egy ajtó velünk szembe ki nyílt és derek jött ki a derekán egy száll törölközővel és vízes hajjal,mely a szemébe lógott.Nagyon helyes volt a hasa pedig kockás.
Mért szeretem őt ennyire?Miért?
Bambie meg fonógta a karom és maga után húzott.
-Olive?-szólt utánam Derek 
Bambie be rángatott a szobájába és a szektényéhez rohant én le zuhantam az ágyára és nem tudtam ki verni Dereket az eszemből.
-Nézd milyen jó ruhát vettem.-mondta
A ruha csodás volt fekete volt,ami csillogott amikor fény érte,oldalt ki volt vágva comb középig bal oldalt.Remekül ki fogja emelni a szép alakját és a szép világos szemét.
-Nagyon szép,de minek?-kérdeztem
-Te a bál jövő szombaton lesz!
-Milyen bál?
-Basszus ennyire sötét nem lehetsz!Hát az éves iskolai bál ami a jó termnést ünnepli,amit az iskola gyümölcsös kertje termel.
-Értem..-mondtam
Nem akartam be vallani,hogy nekem nincs is ruhám.Szerintem el se megyek úgyis minden lány rá száll Derekre és féltékeny leszek.Ami szokáson néha Brandonra is féltékeny vagyok.Azt,hogy miért nem tudom.
Még mutogatott nekem valami ruhát.
-Nekem mennem kell!-mondtam és fel álltam
Mire le értem ő már ott volt és Lucky volt a kezébe és őt ölelgette.
-Ahhoz képest,hogy vámpír vadász kutya eléggé szeret minket!-jegyezte meg
-Engem ki ne szeretne aki már tapasztalta a sármomat?-kérdezzte Adam
-Na kérem vissza haza kell menünk!-mondtam és vissza vettem Lucky-t.
-Haza kísérlek!-mondta Will
-Köszi.-mosolyogtam rá
Willel kettesbe mentünk haza,ha Lucky-t nem számítjuk bele.
-Na és jössz majd a bálba?-kérdezte Will
-Hát gondolom John rám erőlteti.
-Úgy mondod mintha nem is akarnál jönni.
-Hát nem is akarok!
-Mért?
-Nincs értelme,a fiúk csak jó csajokkal táncolnak és ha ott vannak Meredith-ék én még szóba se merülők.
-És ha lenne kísérőd?-kérdezte közben meg álltunk a házunk előtt
-Akkor lenne kivel táncolnom.-mondtam nekem azonnal Derek ugrott be
-És ha én kísérnélek?-kérdezte Will
-Annak nagyon örülnék.-mondta mosolyogva
Arra gondoltam,hogy hogyan fognak irigykedni a lányok,hogy nekem van kísérőm és még milyen!Will nagyon helyes fiú!Persze nem Derek és nem vagyok belé szerelmes,de nagyon kedvelem.
Mosolyt váltottunk,majd jó éjszakát kivánt nekem,mivel neki még lesz iskola én jó tanulást kivántam neki.
Amikor Luckyval be mentünk a szobámba le roskadtam az ágyra és Drekre gondoltam,hogy ma milyen édes és helyes volt.Mért szeretem őt ennyire?Amikor ő soha nem fog engem viszont szeretni?