-Ébresztő!-ordított rám
-Nem!-szóltam vissza
-Dehogy nem!Készülni kell a bálra!
-Nem megyek!Nincs ruhám!-mondtam
-Szupi,menjünk vásárolni!-lelkesedett be
Nem hittem a fülemnek John vásárolni akar menni,nekem ruhát akar venni!
-Most tényleg?-kérdeztem
-Aha,gyere öltözz fel!-válaszolta és ki ment a szobámból
Fel vettem a szagatott farmerom és rövid újupólót,egy baseboll pulcsit és a torna cipőm a hajam szoros copfba fogtam.Fel vettem persze a kabátomat is.El indultunk sorra jártuk a boltokat,mire meg találtam az igazit.Egy csodás fehér ruhát,ami hátul fűzős volt,a szoknya része hosszú volt.Fantasztikus volt a ruha.
-Csodásan nézel ki!-mondta John
-Igen,mintha rá szabták volna!-mondta az eladó
Magamra néztem a tükőrbe,tényleg elég jól néztem ki.Sőt,fantasztikusan.
-Jó lesz kicsim?-kérdezte John
Bólintottam,le a báli ruhát és fel vettem azt a ruhát amibe jöttem.
Haza felé,John be kapcsolta a rádiót és énekelt.Én csak nevetni tudtam rajta,amikor haza értünk Will ott várt.
-Szia!-köszöntem neki
-Szia!Beszélnünk kell.
-Oké!
Ki mentünk a hátsó kertünkbe.
-Figyelj nem tudok el menni veled a bálba,mert Bambie-ra kell vigyáznom.
-Semmi baj,nem számít!
-Olyan aranyos vagy!-mondta adott az arcomra egy puszit és el tünt
Be mentem a házba és el kezdtem készülődni.Mivel csak egy óra volt a bálig.A hajamat be sütőttem hajsűtővassal és az elsző két tincsemet be fontam és hátúl össze tűztem.A szememet halványbarna szemhéjfestékkel és túsvonalall ki festettem,persze szempilla spirált is használtam.A számat pedig halvány rózsaszín rúzzsal festettem ki.Fel vettem a ruhám nagy nehezen.15 percel hamarabb kész lettem.Ki sétáltzam Brandon is kész volt,nagyon jól nézett ki öltönyben.Nem voltam zavarba a tegnap este miatt,úgy látszott ő sem.
-Milyen szép vagy!-mondta amikor rám nézett csillogó szemekkel
-Köszönöm.-mondtam zavarba
-Megyünk?-kérdezte
-Igen.-válaszoltam és belé karoltam
-Várjatok még!-ordította John-Egy fényképet
Felé fordúltunk és rá mosolyogtunk.
-Kész is!-mondta büszkén John
-Oké,akkor mi megyünk is szia!-mondta Brandon és már húzott is ki magával
Még gyorsan óda intettem neki és már nem is voltunk a házba.Brandon szembe fordúlt velem és megcsókolt.A kezemmel át karoltam a nyakát.
-Azt hiszem jól indul a buli.-jegyzte meg és újra megcsókolz
A csók után fel nevettem és a karommal még mindig ölelem a nyakát.
-Na menjünk.-mondta és meg fogta a kezem
A szab kezem a nyakláncomhoz téved,mivel mindig hordom.
Derek,hogy leszek képes majd a szemébe nézni?Hogyan?
Amikor be léptünk a bál terembe,a látvány csodás volt a terembe csak a lámpionok és az oszlopoknál lévő kisebb lámpák égtek.Nagyon jó munkát végeztünk,csodálatos volt a terem.Élő zene szólt,10 tagú vonós zenekar és egy zongora játszott.Énekes is volt,csak ő épp pihent.Brandon táncolni húzott.Lassúzni kezdtünk a zenére.
-Mért mi vagyunk a legbénábbak?-kérdeztem suttogva
-Nem tudom.De tényleg mi vagyunk.
-Én meg mondtam.-kuncogtam
-Persze te mindent tudó.-röhögött ő is
A tánc közben végig nevettünk.A tánc végén el kellett mennie,le ültem egy székre.Az énekes énekelni kezdett,nagyon szép hangja volt.Valaki le ült mellém.
-Szia!-köszönt nekem
A hangját ezer közűl fel ismertem volna,lágy és selymes.Nem tudtam rá nézni,a szemébe nézni íy nem is néztem rá.
-Szia.-köszöntem vissza és tovább néztem a táncolókat
Akik a parketten voltak kecsesen mozogtak.Boldognak tűntek.
-Mért jöttél ide hozzám?-kérdeztem Dereket
-Mert beszélni szeretnék veled.
-És miről?
-Ez itt nem alkalmas.Menjünk ki!
Bólintottam és fel álltam.Ki mentünk a kertbe és láttam,hogy a hó nagyba hull.A fákokon és bokrokon nagy hó takaró volt.
-Mit szeretnél?-kérdeztem
-Mi van közted és Brandon között?
Hogy mi van köztünk?Bár tudnám.
Rá nézek a szeme dühösen csillóg.Ahogy előttem állt a szívem hevesebben vert.Nem tudtam rá válaszolni.A számat válaszra nyitottam,nem tudtam meg szólalni és nem is tudtam mit mondanák.Csak tátogtam mint egy hal.
-Nem tudom.-nyögtem ki végül
-Mi az,hogy nem tudod?-kérdezte
Nem válaszoltam rá.Meg fordultam és el indultam vissza a hó ropog a magassarkúm alatt.A hó még nagy pelyhek be hullott.Derek hírtelen előttem termett.
-Nem képzeled ugye,hogy csak így itt hagyhatsz?-kérdezte és közelebb lépet hozzám
-Mért is ne?
-Mert nem teheted ezt!
-Mért?
-Mert ha nem lennék már rég meg haltál volna!
Vállat vontam és komoran nézetem rá.Hosszasan nézett rám majd magához rántott.Megcsókolt.A csókja égette,perzselte a számat.Felmelegített a hidegbe.Úgy kapaszkodtam belé mintha az életem múlna rajta.Ő megfogta a derekam és közelebb húzott magához és fel kapott.Érzetem,hogy rohan de a csókot nem szakította meg.Egy kisebb épületbe rakott le egy díványra.Amikor ott feküdtem ő le ült velem szembe és végig simította a vállam vonalát,majd az államét,végül a nyakláncomat is megsimította.Elmosolyodott és közelebb húzódott hozzám.Bele túrt a hajamba ás közelebb húzott magához.Újra csókolni kezdtünk.Közelebb húzott magához és teljesen össze símúltunk.
-Elhiszed,hogy szeretlek?-kérdezte Derek
Rá néztem mosollyal az arcomon.
-El.-válaszoltam és újra magamhoz húztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése