~Derek szemszöge~
Brandon felém jött,talán túl bátran.Amikor elém ért meg állt.
-Mit akarsz?-kérdeztem tőle
Fel húzta a szemöldökét,olyan még kérded fejet vágott hozzá.Fel álltam és a szemébe néztem.
-Mondjad Keeper!-mondtam fenyegetőbb hangon
-Nem fogom engedni,hogy Olive a tiéd legyen!-mondta és el akart sétálni
Meg ragadtam a kezét és vissza rántottam.
-Ezt meg,hogy érted?-kérdeztem
-Úgyhogy én is szeretem!És tudom,hogy ő is érez irántam valamit!
-Ugyan,ne nevettess!
-Ha tudnád,hogyan fejezte ki nekem azt,hogy érez valamit irántam.
Meg ragadtam a torkát és neki vágtam a fának,ami össze tört emiatt.Ő nem szólt semmit csak mosolygott rám,olyan megtudnálak ölni mosollyal.Egyszerűen elegem volt belőle,végül meg fogtam és arrébb hajítottam egy másik fa irányába.A taszítás akkora lett,hogy ki döntött egy egész fa sort.Szó nélkül ott hagytam.
Nem lehet,hogy az én Olive-om meg ez az alak együtt.....nem ez nem lehet igaz biztos csak hazudott!De mégis ki hazudna ilyet?
A szállásra be érve Olive nem volt ott,hála az égnek!Be mentem a szobámba és le roskadtam az ágyamra.Emlékszem ezen az ágyon csókoltam meg elösször majdnem.Mért nem tettem meg?Akkor az enyém lett volna.Szeretem!Igen szeretem őt!
Az ágyon csukott szemmel feküdtem és Oliva arcát láttam magam elött amint épp Brandonnal ölelkezik.
~Olive szemszöge~
A zuhany jó meleg volt.Meg mostam a hajam,miután kész voltam a tisztálkodással meg szárítottan a hajamat.Fel vettem egy fekete cicanadrágot,egy hosszabb inget amit szét gombolva vettem fel(világos kék),alá egy fehér topot vettem fel és persze egy mamusz csizmát,ami vajszínű.
-Lucky gyere!-kiáltottam a kiskutyámnak fel vettem a kabátomat és rá ncsatoltam Luckyra a pórázát.
Lassan vissza mentünk a szállásukra.Amikor be léptünk Meredith azonnal ott termet mellettünk .Szó nélkül ódadtam neki Lucky-t.Fel sétáltam a lépcsőn és be mentem Bambie szobájába.Le ültem az ágya mellé és el kezdtem gondolkodni.
Derek hol lehet?Amikor nem voltam itt biztos be ment a szobájába,vagy valahova el ment.Hiányzik.....Nagyon!Mért kellett mindent el rontanom Brandonnal?Bár meg bántam,hogy le feküdtem vele.Bár ne tettem volna.De viszont ha nem tettem volna meg akkor soha nem tudom meg,hogy titkon mégis érzek valamit Brandon íránt.De mit is érzek?
~Brandon szemszöge~
El kell neki mondanom az érzéseimet.Nem bírom tovább nézni ahogy Olive és Derek lassan egymásba szeretnek.Ma amikor Derek neki vágott a fának egy fa darab majd nem megölt.Érzetem a halál félelmét.Azonnal Olive jutott eszembe.Haza mentem és le döltem az ágyamra.
-Olive.-suttogtam
A bajárati ajtó be csapodott én ki mentem láttam,hogy Lucky sincs itt.Gondolétam,hogy el ment Olive-val,ezért ki néztem az ablakon igazam volt,ott mentek a hó esésbe.Nagyon aranyosak voltak Lucky szinte eltűnt a hóba.Valami fura érzés fogott el,talán a szeretet vagy a szerelem.Le írhatatlan érzés volt nézni őket.
Amikor kicsi voltam és még hittem a mesékbe én mindig arról álmodoztam,hogy egyszer majd Olive lesz a feleségem és boldogan élünk mig meg nem halunk,mint a legtöbb mesébe.De nem ez történt.Azzá váltam amit vagy akit a legjobban utáltam.Egy gyilkos,vérszívó szörnyeteg egy vámpír.Utálom magam érte.Gondolkoztam már azonis,hogy valahogy véget vetek a szenvedésemnek.De Olive meg győzött,hogy ne tegyem.Igen megint Olive.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése